2014. június 20., péntek

Sárvérű vs. Aranyvérű

Hétfő volt. A kivett szabadságom is lejárt, visszamentünk Dracóval a Roxfortba.
Beszélgettünk és nevetgéltünk az úton. Mikor leszálltunk a vonatról.  Búcsúzóul puszit nyomott az arcomra.
Legelső utam a jóslástan terembe vezetett. Összetalálkoztam Harryvel és Ginnyvel.
Trelawney mondta a hülyeségét, unalmas volt. De az én szöszi Malfoyom egész órán
parodizálta azt az égmegáldott hülyeséget, ami senkit sem érdekelt.
Még átváltoztatástan, bájitaltan és gyógynövénytan van. Vagyis volt inkább.
Szépen leültem a kandalló elé a klubhelyiségben, és végigondoltam az elmúlt egy évet.
Weasley jelent meg  a teremben.
- A bájos menyasszony egy undorító Mardekárossal lóg.
-A hű férj az esküvőnk előtt egy héttel összevissza csal Lavenderrel. Büszke lehetsz magadra!
Ekkor megjelent Lavender és ezt mondta Ronnak.
-4 hónapos terhes vagyok.
A szemem elkerekedett.
-Egy hete szakitottunk és neked gyereked lesz?!- kérdeztem idegesen- Te undorító, utolsó féreg!
Erre fogtam , és jól lekevertem neki egy pofont.
-Én szerettelek,  tiszteltelek!
Fogta és hozzám vágott egy párnát.
-Egy visszataszító Sárvérű nekem ne szüljön gyereket.
-Nem is állt szándékomban!
Összevissza csapkodtuk egymást a párnával, majd kimentem.
Elszaladtam Dracóhoz. Látta, hogy valami bajom van.
-Mi a baj?
-Te sem szeretsz?
-Én nagyon szeretlek. De mégis, miért könnyes a szemed?
-Nem zavar, hogy én.. más vagyok?
-Hát ezt meg hogy érted?
-Sárvérű vagyok, nem irritál?
-Dehogyis. De ezt meg lehet oldani!
Elkerekedett a szemem.
-És hogyan?! Kérlek mondd el!
-Nem is tudod, hogy mibe mész bele!
-De igenis tudom!
-Nem tudsz te semmit!
-Mondod te?!
-Igen, én mondom!
-És te honnan szedted?
- Valahonnan!Kész, vita lezárva! NEM!
-De..
-Figyelj rám! Féltelek, és ne szeretném ha bajba kerülnél!
Tudtam,  hogy nem adja egykönnyen magát..

2014. június 16., hétfő

Este egy herceggel

Legelőször elmentem zuhanyozni. Fáradt voltam. Lementem a konyhába vacsorázni. Hallottam, hogy valaki követ, de nem mertem megfordulni. Leültem, és éreztem, hogy hátulról megfog egy hideg, puha kéz.Biztosan ő volt.

,




Hátrafordultam.
-Te meg mit csinálsz?
-Semmit.Csak gondoltam,hogy megnézem, mit csinálsz.
Néztünk egymásra, mint aki el van kábulva és.. szóval.. megcsókolt
-Megvagy őrülve?!- kérdeztem idegesen.
-Nem,de... á hagyjuk.
Igazándiból a nyakába ugrottam volna, de hát csak nem tehetem... Ha ez kiderül, ebből balhé lesz..
Ránéztem, és láttam, hogy igazán bánja.
Furcsa egy világot élünk.. Szeretni vagy utálni?!

2014. június 7., szombat

Másnap reggel.

                                                              ~ 2. fejezet ~

Felültem a buszra, gondoltam, elmegyek a nagyihoz. Fel is mentem hozzá.Nála csücsültem egy fél napig. Megbeszéltem vele a dolgokat, ami Ron, és köztem történt.
-Próbálj meg túllépni rajta!
-De hogy?- Tört ki belőlem a sírás.- Én szerettem őt, azt mondta ő is szeret engem, de nekem nem úgy tűnik. És most mindent lemondani, a ruhát, a helyet, a meghívókat Mindent!
-Jó Mimi ˙( így hív a nagymamám, Hermione becézve), tudom, ez nem egyszerű dolog, de valahogy próbáld meg!
- És ha nem megy?!
-Biztos van olyan fiú, akinek tetszel, próbálkozz vele. Hátha ő őszínte!
Ittam egy teát, mejd elmentem bevásárolni. Ezt mondja a bemondó.
-Üzletünk nemsokára bezár, ugyanis 7 perc múlva nyolc óra lesz! Kérjük, fáradjon a pénztárhoz!
Hazaindultam. Megláttam egy buszt, szaladtam utána. Csak annyit láttam, hogy hirtelen leugrik egy fekete maszkos alak.Leültem leghátra, mikor megpillantottam a földön egy ismerős hajszínt. Egy csodás szőke herceget, aki nem volt más mint.. MALFOY?!
Hallottam egy erőtlen sóhajt, és az utána kezdődö fájdalommal teli sírást.Jó, utáljuk egymást, de azért mégsem hagyhatom itt a busz közepén haldokolni! Így megprbáltam felültetni,de ekkor ordított egy nagyot,
-NE csak a hátamat ne!!
Megnéztem a hátát, ami tele volt véres sebekkel, kék-zöld foltokkal, és tenyérnyi nagyságú ütésnyomokkal.
-Hova mész?-kérdeztem
-Azt sem tudom, hol vagyok!
-Hazajössz velem?- Elég nehéz volt ezt kimondani, de utána belegondoltam, milyen rossz lehet neki.
-Most az egyszer igen!
21 éves létemre azért tényleg észbekaphatnék! Hát hogy lehetek ilyen hülye? Otthon a házban van 2 háloszoba˙az enyém és a szüleimé a nappaliban csak fotel van...)
Erre csak akkor jöttem rá, mikor anyu kijelentette, hogy kénytelen leszek Dracóval egy ágyban aludni, mivel nincs több ágy a fotelt meg véletlenül tönkretette, mert belerugott a lábába, mire az kitört, és nem lehet megjavítani... Kösz!

Akarom, vagy mégse? Hát inkább mégse..

                                          


                                                             ~ 1. fejezet ~
*Hermione*

Ma kora reggel keltem.Valamiért nem azt éreztem, mint máskor. A szerelem Ron iránt... hát valahogy elveszett. És még össze sem házasodtunk.. Nem biztos, hogy akarom én ezt az egészet, de egyszerűen NEM TUDOM! Két óra elteltével felkelt ez a hétalvó. Akkor jött rá arra, hogy ma nyolcra kellett mennie dolgozni és már 9 óra múlt hat perccel. Hát ennek meglesz a következménye.. Ma felkellett mennem este  Londonba, mert otthagytam az RBF-es papirokat. Hosszú volt az út. Dehát hamár az ember felment Londonba, el is megyek meglátogatni Ginnyt. Kivettem két nap mulasztást a Roxfortból, amit nyáron be kell pótolnom.
Felmegyek a hálókörletbe. Látam, hogy a többiek a Nagyteremben ülnek, és esznek. Felszaladtam a lépcsőn.Harry ott vitázik Freddel, hogy miért szúrta el a randiját... A fiúk már csak ilyenek.
Láttam a szokásos alakokat: Luna , Fred, George, Malfoy, Parkinson, Dean,Seamus, Parvati és Padma,Neville. Ők nem vettek észre.Így inkább hazamentem.
 Beesteledett, míg hazaértem. Késő volt már. Ám hallok egy hangot a házunkból:
-Ó Ron, te olyan tökéletes vagy..
-Gyere velem a hálószobába...Majd én boldoggá teszlek..
-Halkan léptem be a házba, nehogy elijesszem a titkos szeretőt.Nyikorgott egyet az ágy.
Úgy éreztem, hogy megfog csalni! Na majd adok én neki de  olyat!
Csendesen kinyitottam az ajtót.
-Na itt a hű vőlegény!- kiáltottam rá.
Kiakart mászni az ablakon, de egy suhintással rázártam a kezére az üveget.
-És még én legyek a feleséged?!- kérdeztem gúnyos mosollyal.-Majd megkapod a magadét, te szemét.
Kilehetett volna az "ártatlan kislány" akit az én exvőlegényem a magáévá tett?Hát persze hogy Lavender!
Még aznap éjjel összepakoltam, és visszaköltöztem a szüleimhez.. Ők legalább megértenek és normálisak..